Ahogyan azt a környezeti (ezen belül a hulladékgazdálkodási) felelősségről szóló ábránkon bemutattuk, az egyik felelősségi forma az úgynevezett szabálysértési felelősség, amely valahol félúton van a közigazgatási és a büntetőjogi felelősség között.
Lényege, hogy a büntetőjog „ingerküszöbét” még el nem érő jogellenes cselekményeket büntetéssel sújt, ezáltal nemcsak azt sugallja, hogy egy technikai előírást nem teljesítettek megfelelően (mint ahogyan azt a közigazgatási felelősség teszi), de kifejezi a társadalom rosszallását is.
A szabálysértési jog részletesebb elemzése nélkül térjünk rá rögtön azokra az egyes szabálysértési tényállásokra, amiket egy illegális hulladéklerakás megvalósíthat. Ezek az alábbiak:
- természetvédelmi szabálysértés
- környezetvédelmi szabálysértés
- köztisztasági szabálysértés
- erdőrendészeti szabálysértés
Ezeket két jogszabályban szabályozza a magyar jog, egyfelől a szabálysértésekről szóló törvényben (1999. évi LXIX. törvény), másfelől az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendeletben (218/1999. Korm. rendelet).
Az egyes szabálysértéseket „adatlapokon” mutatjuk be, a könnyebb érthetőség kedvéért.
Egy rövid magyarázat talán elkel a jogszabályok ismertetése után.
Az első szabálysértés, a természetvédelmi egyértelműen a védett területekhez kötődik, az ott elkövetett illegális hulladék lerakást tudja szankcionálni. Ezt jól egészíti ki a negyedik szabálysértés, ami viszont kizárólag a nem védett erdőkben történő hulladék elhagyást bünteti. A második, a környezetvédelmi szabálysértés egy általános jellegű megfogalmazást tartalmaz, így minden egyéb esetre jól alkalmazható, amikor a környezetet szennyezik. A harmadik pedig a közterületen történő elhelyezést hivatott büntetni, ez a közterület azonban lehet bármilyen, így erdő vagy védett terület is.
Az eljáró hatóság alapesetben a jegyző, illetve a természetvédelmi szabálysértésnél a helyileg védett területeken a jegyző, míg az országos védettségű területeken a nemzeti park igazgatóság.
Az elkövetési magatartások között a szemetelés és/vagy szennyezés mindegyiknél megjelenik, egyértelmű tehát, hogy a jogalkotó tipikus jelenséget kívánt szabályozni ezekkel a megfogalmazásokkal.
A lehetséges büntetések eléggé változó nagyságúak, ez egy kissé hamisan azt is sugallja, hogy az erdőben elkövetett szemetelés kevéssé súlyos, mint a védett területen elkövetett vagy éppen a belterületi közterületen elkövetett. Helyszíni bírságolásra csak a természetvédelmi szabálysértés és a köztisztasági szabálysértés elkövetésének tettenérésekor van lehetőség.
Mit mond a jogszabályok indokolása?
A szabálysértési törvény indokolása szerint a természetvédelmi szabálysértés konkrét elkövetési magatartásai szorosan kapcsolódnak a Btk.-ban meghatározott természetkárosítás bűncselekményéhez, amelyet elsősorban a magatartás eredménye, a jelentősebb súlyú természetkárosítás különböztet meg a kisebb mértékű kárt okozó, illetve veszélyeztető jellegű szabálysértési alakzattól. A környezetvédelmi szabálysértést szabályozó paragrafus a különböző környezetkárosító magatartások általános keretnormáját határozza meg, melynek tartalmát részben a környezetvédelmi törvény, részben az építési törvény tölti ki. A lényeg, hogy ez a szakasz általánosan bünteti az összes, a környezetet károsító magatartást, köztük a hulladék jogellenes elhagyását is. Általános érvénnyel alkalmazható az illegális hulladéklerakásra, mint a környezetet szennyező tevékenységre.
Milyen statisztikák érhetők el?
A Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal honlapján elérhetők statisztikák, melyek közül csak a tavalyi, a 2009-es évre vonatkozót tekintettük át, és ezt is csak a főváros közigazgatási területére vetítve. Eszerint 2009-ben
41 természetvédelmi és környezetvédelmi szabálysértést követtek el
13 esetben szabtak ki bírságot
4 esetben figyelmeztetést alkalmaztak
16 esetben megszüntették az eljárás
27.000 Ft volt az áltagos büntetés mértéke
60% ebből a büntetésből azonban nem került befizetésre
Ennél sokkal érdekesebb képet mutat a kifejezetten a tiltott hulladékelhagyásra nézve specifikus rendelkezés gyakorlata:
948 köztisztasági szabálysértést követtek el
191 esetben szabtak ki bírságot
132 esetben figyelmeztetést alkalmaztak
277 esetben megszüntették az eljárás
13.000 Ft volt az áltagos büntetés mértéke
57% ebből a büntetésből azonban nem került befizetésre
Mivel az erdőrendészeti szabálysértésre vonatkozó statisztika több egyéb tényállással együtt érhető csak el, erre nézve nem tudunk konkrét adatokat közölni.
Mindazonáltal talán szemet szúr az elbírált természetvédelmi és környezetvédelmi szabálysértések alacsony száma (illetve a be nem fizetett büntetések majdnem kétharmados aránya). Ismerve akár csak a főváros környezeti és természeti állapotát, az a gyanúnk, hogy ez nem az elkövetett szabálysértések alacsony száma miatt van így, sokkal inkább a jogérvényesítés elégtelensége miatt.